Régebben talán nagyobb hagyománya volt a munkáltatói kölcsönöknek, pedig a lehetőség még ma is él. Egy vállalkozás igen kedvező kamat mellett vagy akár kamatmentesen is nyújthat kölcsönt a munkavállalóinak, ami hatékony módja a dolgozók motiválásának és az elkötelezettségük növelésének is. Ahhoz viszont, hogy valóban jól járjon a munkavállaló, érdemes tisztában lenni néhány fontos adózási szabállyal – hívja fel a figyelmet BDO Magyarország Adótanácsadás üzletága.
A vállalatok többféle hitelcélra adhatnak kölcsönt a dolgozóiknak, a paletta a lakáscélú jelzáloghitelektől a beiskolázási vagy más szociális célú kölcsönökig terjed. Munkáltatói kölcsön nyújtására még a nagyobb cégek sem kötelezhetők, a lehetőség inkább a munkavállalók jutalmazását, motiválását szolgálja – magyarázza Nyári Zsolt, a BDO Magyarország Adótanácsadás ügyvezető partnere.
Munkáltatói kölcsön vs. bérelőleg
A munkáltatói kölcsönt élesen meg kell különböztetni a munkabérelőlegtől. A munkabérelőleg, amelyért a munkavállaló a jövőben ténylegesen megdolgozik, nem a cég pénze, csupán egy előrehozott bérkifizetés, amit a munkavállaló kérhet, amennyiben a vállalat belső szabályzata lehetővé teszi. A bérelőleg technikai értelemben tehát nem kölcsön: a munkáltató egyedi elbírálás alapján nyújtja, és a dolgozó későbbi fizetéséből részletekben levonja. A bérelőleg kamatmentesen adható, kivéve, ha azt a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb idő alatt fizeti vissza és/vagy a felvett összeg meghaladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét (ez az összeg jelenleg 1 160 000 forint).
A munkáltatói kölcsönt ezzel szemben a cég a saját vagyonából adja, munkavállaló nem munkavégzés fejében kapja, a kapott összeget pedig vissza kell fizetnie.
A munkáltatói kölcsön jogi és szerződéses keretei
Nincs olyan jogszabály, amely a munkáltatói kölcsönöket általánosságban szabályozza. Ha a munkáltató nem bank, akkor az általa nyújtott hitelekre nem vonatkoznak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) szóló törvény előírásai. Nagyobb cégek esetében a belső szabályzat határozhatja meg a munkáltatói kölcsön igénylésének és visszafizetésének feltételeit. A kisebb, ilyen szabályzattal nem rendelkező vállalkozások is nyújthatnak munkáltatói kölcsönt, ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadóak.
Abban az esetben, ha a munkáltató olyan kölcsönt nyújt, amely nem tartozik valamelyik speciális, külön részletezett kölcsöntípusba, akkor „csak” a hitelösszeget, a futamidőt, a kamatot, a visszafizetés és az előtörlesztés módját, az esetleges késedelmi kamat mértékét és (ha szükséges) a kölcsön fedezetét kell rögzíteni.
A munkáltatói kölcsön előnyei és adóterhei
A munkáltatói kölcsön a munkavállaló számára nemcsak a banki eljáráshoz képest egyszerűbb és gyorsabb hitelbírálat miatt lehet előnyös, de azért is, mert a munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy kedvezményes hitelt nyújtson a dolgozóinak.
A munkáltató sem túl magas, sem túl alacsony kamatot nem számíthat fel a kölcsönbe adott összeg után. Ha a kölcsönszerződésben nem kötnek ki a felek kamatot, akkor munkavállalónak a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamatot kell fizetnie.
Ha a munkáltató a jegybanki alapkamat legfeljebb 5 százalékkal növelt értékét vagy a szokásos piaci kamatot számítja fel a nyújtott kölcsönért, akkor a kölcsön a munkáltató és a munkavállaló számára is adómentes.
A jegybanki alapkamat jelenleg magas, 13 százalék, ennek az 5 százalékkal növelt mértéke azonban még mindig alacsonyabb, mint a személyi hitelek átlagos kamata. Lakáshitelek esetében ugyanakkor a 18 százalék is extrém magasnak tekinthető, hiszen a lakáshitelek piaci kamata jelenleg 8,5–10,5 százalék között mozog. Amennyiben a kölcsön célja lakásvásárlás, érdemesebb a szokásos piaci kamatot alapul venni – javasolja Nyári Zsolt.
Ha a vállalat alacsonyabb kamatot kér, mint a fentiek, akkor a hitelt felvevő munkavállaló juttatásban részesül: az általa fizetendő kamat és a szokásos piaci kamat közötti különbség miatt adóköteles jövedelme keletkezik. A kamatkülönbözetből származó jövedelem után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (vagy a 10 százalékos kisvállalati adót), amelyet a jövedelem 1,18-szorosára kell felszámítani.
Munkáltatói lakáscélú kölcsön
Ez alól a szabály alól kivétel „a munkáltatói lakáscélú kölcsön”. Lakáshitelt ugyanis kedvezményes kamat mellett vagy akár kamatmentesen is adhat a munkáltató a dolgozóinak. A kedvezményes lakáshitel összege legfeljebb 10 millió forint lehet. A hitel lakáscélra használható, de csak saját lakás építésére, vásárlására, vagy meglévő lakás bővítésére, korszerűsítésére vagy akadálymentesítésére fordítható – egyszerű felújításra nem használható fel.
Amennyiben a munkáltató igényt tart zálogfedezet bejegyzésére, úgy a banki lakáshitelekhez hasonlóan a két szerződést kell kötnie a munkavállalóval: egy kölcsönszerződést és egy zálogszerződést. A földhivatal ennek alapján jegyzi be az ingatlanra a munkáltató zálogjogát.
Az adómentességnek fontos feltétele, hogy a hitelt egy hitelintézet (állami szervek kölcsönnyújtása esetén a Magyar Államkincstár) közreműködésével, speciális alszámlára kell folyósítani, a munkáltató közvetlenül nem utalhatja a hitelösszeget a munkavállalónak.
A hitel egyéb feltételeit, tehát a futamidőt és a törlesztőrészletek nagyságát a munkáltató jogosult meghatározni.
A munkáltatói lakáscélú kölcsön nagyon kedvező lehet a munkavállaló számára, mivel azonban nem számít a Hpt. szerinti lakáshitelnek, az ilyen konstrukcióra a lakáshitelekre vonatkozó állami támogatások jelenlegi ismereteink szerint nem alkalmazhatók – hangsúlyozza Nyári Zsolt.