A globális minimumadó bevezetése Magyarországon
A globális minimumadó bevezetése Magyarországon
I. Bevezető
Az OECD által 2019-ben kitűzött globális minimumadó cél érdekében az Európai Unió egy külön irányelvet fogadott el, amelyet a tagállamoknak – így Magyarországnak is – 2024. január 1-ig át kell ültetniük a belső jogrendjükbe.
A globális minimumadó célja, hogy az országok közt zajló, a nyereségadó kulcsokra irányuló versenyt korlátozza, illetve meggátolja. A globális minimumadó csökkenteni fogja a nemzetközi cégcsoportok által alkalmazott nyereségátcsoportosító struktúrák kialakításának létjogosultságát. Az új irányvonal célja, hogy a globális szinten mozgó vállalatok megfizessék a minimálisan elfogadott nyereségadót.
A Pénzügyminisztérium a 2023. őszi adócsomaggal egy időben nyújtja be az Országgyűlés részére a globális minimumadóról szóló irányelv átültetésének részletszabályait.
A lentiekben röviden összefoglaltuk, hogy mit kell tudni a minimumadóról, illetve, hogy a nemrég napvilágot látott jogszabálytervezet szerint Magyarország milyen lépések mentén implementálja a jogintézményt, és milyen érdekességekre lehet számítani a minimumadó bevezetésével összefüggésben.
A globális minimumadó célja, hogy az országok közt zajló, a nyereségadó kulcsokra irányuló versenyt korlátozza, illetve meggátolja. A globális minimumadó csökkenteni fogja a nemzetközi cégcsoportok által alkalmazott nyereségátcsoportosító struktúrák kialakításának létjogosultságát. Az új irányvonal célja, hogy a globális szinten mozgó vállalatok megfizessék a minimálisan elfogadott nyereségadót.
A Pénzügyminisztérium a 2023. őszi adócsomaggal egy időben nyújtja be az Országgyűlés részére a globális minimumadóról szóló irányelv átültetésének részletszabályait.
A lentiekben röviden összefoglaltuk, hogy mit kell tudni a minimumadóról, illetve, hogy a nemrég napvilágot látott jogszabálytervezet szerint Magyarország milyen lépések mentén implementálja a jogintézményt, és milyen érdekességekre lehet számítani a minimumadó bevezetésével összefüggésben.
II. Hazai implementáció
Egy teljesen külön jogszabályban rendeznék a globális minimumadóra vonatkozó hazai szabályokat, amelyek 2024. január 1-től életbe is lépnének. A 2023. őszi adócsomaggal egy időben ugyanis megjelent „a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” szóló törvény tervezete.
Mint ismeretes, a globális minimumadó lényegében egy kiegészítő adófizetési kötelezettséget jelenthet majd azon vállalkozások részére, amelyek a minimumadó hatálya alá esnek. A minimumadóról szóló tervezet 15%-os mértékben határozza meg a globális minimumadó mértékét (ez lenne kvázi a minimális nyereségadókulcs). Azon országok esetében, ahol az effektív társasági adókulcs nem éri el ezt a mértéket, adott esetben úgynevezett kiegészítő adót kell majd fizetnie az érintett cégeknek. Mivel Magyarországon a társasági adókulcs jelenleg 9% (ám nem csak ez számít minimumadó szempontból nyereségadónak – lásd lent), az érintett nagyobb vállalatcsoportok magyar vezetőinek is figyelemmel kell lennie a minimumadó szabályokra.
A globális minimumadó ugyanis nem minden cégre vonatkozik majd: csak azon vállalatok esnek majd ezen rezsim szabályai alá, ahol az éves bevétel meghaladja a 750 millió euró összeget (négy adóéven belül kétszer). Ezt a bevételi határt azonban nem cégszinten, hanem konszolidáltan, vállalatcsoporti szinten kell vizsgálni, azaz az anyavállalat által készített konszolidált beszámoló adatai figyelembevételével.
Ennek értelmében a minimumadó hatálya alá eshetnek egyrészt a nemzetközi vállalatcsoportok magyar leányvállalatai, másrészt pedig azok a nagyméretű, de egyébként teljesen magyar tulajdonosi háttérrel és gyökerekkel rendelkező vállalkozások is, amelyek elérik a 750 millió eurós (kb. 280-300 milliárd forint) bevételi határt.
A törvénytervezet VI. fejezete rögzít bizonyos részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy mely hazai adókat lehet figyelembe venni a tényleges adófizetési kötelezettség számítása során. Ezeket egyébként a tervezet „lefedett adóknak” hívja, lényegük, hogy az adózó ezen jogcímeken fizetett adókat figyelembe veheti az effektív hazai adókötelezettségének kalkulációja során. Fontos szempont, hogy ezen adókat is a nyereség után fizesse meg a vállalat. Ilyen adónak minősül a tervezet szerint a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, illetve az energiaellátók jövedelemadója.
A globális minimumadót (kiegészítő adót) a tervek szerint közvetlenül a magyar államnak kell majd megfizetnie az érintett cégcsoportoknak, a fizetendő kiegészítő adó kalkulációja során az itteni leányvállalat által egyébként fizetett nyereségadónak minősülő adót kell majd alapul venni.
A tervezet rögzít néhány kivételt is, amely alapján bizonyos cégek mentesülhetnek a kiegészítő adó fizetése alól, így például, ha egy multinacionális vállalatcsoport a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, úgy 5 évig mentesülhetnek a kiegészítő adó megfizetése alól (de csak ha maximum 6 országban van jelen, és az érintett államokban lévő tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értéke maximum 50 millió EUR).
Fontos szempont lehet még, hogy azok az adózók, akik a minimumadó hatálya alá esnek, és a más vállalkozásban szerzett részesedésüket nem jelentették be az adóhatóságnak az úgynevezett „bejelentett részesedés” rezsim alatt, úgy ezen vállalkozásoknak 2024. február 28. napjáig utólagosan lehetőségük lesz ezt pótolni. Ezen szabály implementálása érdekében a társasági adó törvényt is megfelelően módosítják.
A minimumadó szabályok miatt egyébként módosul a hazai Számviteli törvény is, és bevezetésre kerül a „halasztott adó” fogalma, illetve a számítására vonatkozó részletszabályok.
Mindezzel együtt a Tao tv. K+F kedvezményre vonatkozó fejezete is több ponton módosul a minimumadó bevezetésének következtében, megjelenik egy új K+F adókedvezmény jogcím, azonban a szociális hozzájárulási adóban alkalmazható K+F adókedvezmény, illetve a helyi iparűzési adó szerinti K+F adóalap kedvezmény tekintetében megszorítások várhatóak.
A tervezetben majdnem 80 oldalon keresztül részletesen szabályozzák a globális minimumadó hazai implementációs szabályait, így az adókötelezettségek részletszabályait, a vállalatcsoportok tagjainak egymás közti nyereségének, illetve veszteségének figyelembevételére vonatkozó szabályait, az adó mértékére és annak számítására vonatkozó szabályokat.
A törvénytervezet alapján a vállalatcsoportoknak mind adózási mind pedig számviteli és nyilvántartási szempontból fel kell készülniük a minimumadó bevezetésére, amellyel kapcsolatban vélhetően még nagyon sok kérdés, illetve lehetséges válasz fog felmerülni az elkövetkező időszakban. A nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak legfontosabb feladata vélhetően az idehaza megfizetett, a minimumadó szerinti nyereségadó kalkulációjuk elkészítése és alátámasztása lesz.
Mint ismeretes, a globális minimumadó lényegében egy kiegészítő adófizetési kötelezettséget jelenthet majd azon vállalkozások részére, amelyek a minimumadó hatálya alá esnek. A minimumadóról szóló tervezet 15%-os mértékben határozza meg a globális minimumadó mértékét (ez lenne kvázi a minimális nyereségadókulcs). Azon országok esetében, ahol az effektív társasági adókulcs nem éri el ezt a mértéket, adott esetben úgynevezett kiegészítő adót kell majd fizetnie az érintett cégeknek. Mivel Magyarországon a társasági adókulcs jelenleg 9% (ám nem csak ez számít minimumadó szempontból nyereségadónak – lásd lent), az érintett nagyobb vállalatcsoportok magyar vezetőinek is figyelemmel kell lennie a minimumadó szabályokra.
A globális minimumadó ugyanis nem minden cégre vonatkozik majd: csak azon vállalatok esnek majd ezen rezsim szabályai alá, ahol az éves bevétel meghaladja a 750 millió euró összeget (négy adóéven belül kétszer). Ezt a bevételi határt azonban nem cégszinten, hanem konszolidáltan, vállalatcsoporti szinten kell vizsgálni, azaz az anyavállalat által készített konszolidált beszámoló adatai figyelembevételével.
Ennek értelmében a minimumadó hatálya alá eshetnek egyrészt a nemzetközi vállalatcsoportok magyar leányvállalatai, másrészt pedig azok a nagyméretű, de egyébként teljesen magyar tulajdonosi háttérrel és gyökerekkel rendelkező vállalkozások is, amelyek elérik a 750 millió eurós (kb. 280-300 milliárd forint) bevételi határt.
A törvénytervezet VI. fejezete rögzít bizonyos részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy mely hazai adókat lehet figyelembe venni a tényleges adófizetési kötelezettség számítása során. Ezeket egyébként a tervezet „lefedett adóknak” hívja, lényegük, hogy az adózó ezen jogcímeken fizetett adókat figyelembe veheti az effektív hazai adókötelezettségének kalkulációja során. Fontos szempont, hogy ezen adókat is a nyereség után fizesse meg a vállalat. Ilyen adónak minősül a tervezet szerint a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, illetve az energiaellátók jövedelemadója.
A globális minimumadót (kiegészítő adót) a tervek szerint közvetlenül a magyar államnak kell majd megfizetnie az érintett cégcsoportoknak, a fizetendő kiegészítő adó kalkulációja során az itteni leányvállalat által egyébként fizetett nyereségadónak minősülő adót kell majd alapul venni.
A tervezet rögzít néhány kivételt is, amely alapján bizonyos cégek mentesülhetnek a kiegészítő adó fizetése alól, így például, ha egy multinacionális vállalatcsoport a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, úgy 5 évig mentesülhetnek a kiegészítő adó megfizetése alól (de csak ha maximum 6 országban van jelen, és az érintett államokban lévő tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értéke maximum 50 millió EUR).
Fontos szempont lehet még, hogy azok az adózók, akik a minimumadó hatálya alá esnek, és a más vállalkozásban szerzett részesedésüket nem jelentették be az adóhatóságnak az úgynevezett „bejelentett részesedés” rezsim alatt, úgy ezen vállalkozásoknak 2024. február 28. napjáig utólagosan lehetőségük lesz ezt pótolni. Ezen szabály implementálása érdekében a társasági adó törvényt is megfelelően módosítják.
A minimumadó szabályok miatt egyébként módosul a hazai Számviteli törvény is, és bevezetésre kerül a „halasztott adó” fogalma, illetve a számítására vonatkozó részletszabályok.
Mindezzel együtt a Tao tv. K+F kedvezményre vonatkozó fejezete is több ponton módosul a minimumadó bevezetésének következtében, megjelenik egy új K+F adókedvezmény jogcím, azonban a szociális hozzájárulási adóban alkalmazható K+F adókedvezmény, illetve a helyi iparűzési adó szerinti K+F adóalap kedvezmény tekintetében megszorítások várhatóak.
A tervezetben majdnem 80 oldalon keresztül részletesen szabályozzák a globális minimumadó hazai implementációs szabályait, így az adókötelezettségek részletszabályait, a vállalatcsoportok tagjainak egymás közti nyereségének, illetve veszteségének figyelembevételére vonatkozó szabályait, az adó mértékére és annak számítására vonatkozó szabályokat.
A törvénytervezet alapján a vállalatcsoportoknak mind adózási mind pedig számviteli és nyilvántartási szempontból fel kell készülniük a minimumadó bevezetésére, amellyel kapcsolatban vélhetően még nagyon sok kérdés, illetve lehetséges válasz fog felmerülni az elkövetkező időszakban. A nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak legfontosabb feladata vélhetően az idehaza megfizetett, a minimumadó szerinti nyereségadó kalkulációjuk elkészítése és alátámasztása lesz.
* * *
Amennyiben kérdése merülne fel a fentiekkel összefüggésben, keressen minket a tax@bdo.hu elérhetőségen!