Adóváltozások 2023-ban és 2024-ben
Adóváltozások 2023-ban és 2024-ben
2023. október 25-ig volt lehetőség a Pénzügyminisztérium által közzétett idei őszi adócsomag társadalmi egyeztetésére. Az adócsomag beterjesztésére - a miniszteri indoklás szerint - az EU-s és magyar jogszabályok módosulása adott okot, illetőleg az adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulásának biztosítása.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a közzétett adócsomag jelenleg még egy tervezeti fázisban áll – a Parlament előtti jogalkotási eljárásban a normaszöveg még több ponton módosulhat.
Az alábbiakban adónemenként összefoglaltuk, hogy melyek azok a főbb változások, amelyek előnyösek, vagy adott esetben éppen hátrányosak lehetnek a vállalkozások számára. Igyekeztünk eltekinteni a technikai szakzsargontól és csak azokat a módosulásokat kiemelni, amelyek ügyfeleink mindennapi üzletmenetére is kihatással lehetnek.
Adónemenkénti összefoglaló
I. Személyi jövedelemadó és járulékok
Palackozott bor és borvacsora adómentessége
A tervezet adómentességet biztosítana a borkóstolókon (pl. csapatépítő, üzleti találkozó) elfogyasztott bor, illetve palackozott borok ajándékozására (akár munkavállalók, akár üzleti partnerek részére), amennyiben az esemény megtartása, illetve a bor beszerzése az ágazati jogszabály szerinti borászat közreműködésével valósulna meg. A jelenlegi jogszabályi környezetben ezen juttatások úgynevezett „reprezentációnak” minősülnek, amely után Szja (15%), illetve szociális hozzájárulási adó (13%) fizetési kötelezettség is felmerül, ráadásul a juttatás értékének 1,18-szorosa után, így az effektív adóteher összesen 33,04%.
Többször lehetne kedvező adózás mellett csekély értékű ajándékot adni
Jelenleg évi 1 alkalommal van arra lehetőség, hogy a munkáltató a munkavállalójának csekély értékű ajándékot (a mindenkori minimálbér 10%-nál nem nagyobb értékű; 2023-ban ez 23.200 Ft) adhasson, amely egyes meghatározott juttatásként adózik (33,04%-os adóteherrel). A tervezet szerint ez a szám évi háromra nőne, így a vállalkozások többször honorálhatják kedvező adózás mellett a munkavállalóik teljesítményét.
Könnyítés a bevallási szabályokon
A béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról (pl. reprezentáció; üzleti ajándék; SZÉP-kártya) havonta adóbevallást kell tenniük a munkáltatóknak, kifizetőknek (az úgynevezett ’08-as bevalláson). Ez jelentős, havonta jelentkező adminisztratív terhet ró a cégekre.
A javaslat szerint a vonatkozó bevallást már nem kellene havonta, hanem csak 3 havonta (negyedévente) megtenni, így az évi tizenkétszeri bevallási kötelezettség 4 darabra csökkenne.
Értékpapír és kamatjövedelem, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügylet – adóegyezmény hiányában
A Szja tv. módosulása szerint, ha egy belföldi illetőségű magánszemély olyan értékpapír- vagy kamatjövedelemben részesül, amely esetében az értékpapír kibocsátója, vagy a kamat fizetője olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel hazánknak nincs kettős-adós egyezménye, úgy ezen jövedelemkategóriák ettől függetlenül nem minősülnek egyéb jövedelemnek. Ez egy kedvező módosulás, amely az USA-Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt kiemelt figyelmet érdemel, így az USA-ból származó ezen jövedelemkategóriák nem esnek majd a hátrányos „egyéb jövedelem” kategóriába.
Ezzel analóg módon: egy ügylet akkor is minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ha a befektetési szolgáltató, akivel a magánszemély szerződik olyan piacon tevékenykedik, amely állammal nincs adóegyezménye Magyarországnak, de egyébként OECD tagállamnak minősül.
Szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény
Szigorítanak a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályain. Jelenleg szociális hozzájárulási adókedvezmény (adófizetési kötelezettség csökkentése) vehető igénybe, ha a munkáltató úgynevezett „munkaerőpiacra lépő” munkavállalót foglalkoztat, amely kedvezmény a munkavállalót a foglalkoztatás első 3 évében illeti meg.
A fenti kedvezmény továbbra is megmarad, azonban csak a magyar állampolgár foglalkoztatottakra vehető igénybe. Amennyiben a munkavállaló Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára (lényegében az ukrán és a szerb állampolgárok) úgy a kedvezményt továbbra is igénybe lehetne venni.
II. Társasági adó
Szigorodó szabályok a költségelszámolásban – kamat és jogdíj
Fontos módosulás lehet a nemzetközi vállalatcsoportok részére a Tao tv. nem elismert költségekre vonatkozó mellékletének módosulása. Ennek értelmében nem elismert költség (azaz adóalap növelő tétel) lesz az olyan kamat és jogdíj, amelyet a magyar vállalkozás egy olyan entitás részére fizet ki, amelynek:
(i) székhelye, telephelye adózási szempontból „nem együttműködő államban” található, vagy
(ii) amely államban az effektív adókulcs kevesebb, mint a hazai társasági adó mértéke (9%), vagy egyáltalán nincs társasági adó.
Azt, hogy mely államok minősülnek „nem együttműködő államnak”, egy külön miniszteri rendelet határozza majd meg.
A fentiek ellenére a kifizetett jogdíj, kamat akkor minősülhet elismert költségnek (és így adóalap csökkentő tételnek), ha az azt fizető magyar adózó bizonyítani tudja, hogy valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti meg a kamatot, jogdíjat, amelyre vonatkozóan egy külön adatszolgáltatási kötelezettsége lesz majd elérhető.
A fenti módosításra a tervezet szövegezése alapján azért van szükség, hogy az állami adóbevételeket védje az adóelkerülő struktúrák kialakításával szemben, amely egyszersmind összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. A módosulás hátrányosan érintheti azokat a magyar cégeket, amelyek olyan vállalatok részére fizetnek kamatot, jogdíjat, amelyek a jelzett államokban találhatóak, mivel ezek a költségek a hazai cégek adóalapjának részét képezik majd, amely után adófizetési kötelezettség merül majd fel.
III. Általános forgalmi adó
Jelentős módosulás – alanyi adómentesség közösségen belüli értékesítés esetén
Az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében módosul az alanyi adómentesség választásának feltételrendszere. Ennek értelmében az Áfa tv. alanyi adómentességre vonatkozó fejezete új rendelkezésekkel egészül ki, mely szerint:
- ha egy magyar alanyi adómentes adóalany egy másik EU-s tagállamban lévő magánszemélynek távértékesítéssel értékesít terméket vagy nyújt elektronikus úton szolgáltatást, akkor ezen ügyletei esetén is eljárhat alanyi adómentes minőségében, ha egyébként megfelel a másik EU-s tagállam alanyi adómentes feltételeinek, illetve az EU-s árbevétele a tárgyévben nem éri el a 100 ezer eurót.
- a fentiekkel analóg módon, egy másik tagállami (pl. szlovák) alanyi adómentes adóalany a Magyarországon teljesített ügyletei (távértékesítéssel eladott termékek, távolról nyújtott szolgáltatások) vonatkozásában szintén választhatja idehaza az alanyi adómentességet.
Ez a módosulás kiváltképp azoknak a kisebb hazai, illetve EU-s vállalkozóknak lehet fontos, akik egy másik tagállam piacára szeretnének betörni, de a másik tagállami adóterhek eddig visszatartó erővel bírtak.
E-áfa tervezet
Hosszú ideje húzódik az a terv, hogy az adóalanyoknak a NAV kiajánlja az általános forgalmi adó bevallásuk tervezetét.
Az elmúlt évek technikai fejlesztései (pl. Online Számla adatszolgáltatás) nyomán az adóhatóságnak rendelkezésére áll az az adathalmaz, amely alapján 2024. január 1-től elérhetővé válna az adóhatóság által kiajánlott áfa bevallás tervezet, az úgynevezett e-áfa. Mivel ez csak egy tervezet lesz, így a vállalatoknak konkrétan el is kell fogadniuk a kiajánlott tervezetet, hogy az a szabályosan beadott bevallásuknak minősüljön. E mellet természetesen arra is lehetőség lesz, hogy az adózók az eddigi gyakorlatuknak megfelelően saját maguk készítsék el és nyújtsák be az áfa bevallásukat.
Az e-áfával végre lehetőség lenne arra, hogy az adózók mentesüljenek az egyik legnagyobb havi adminisztrációt jelentő bevallás, az áfa bevallás benyújtása alól. Természetesen a NAV által ajánlott tervezet áttekintése és ellenőrzése az adózók felelőssége lesz, ahogy a hibás adattartalmú bevallással együtt járó következmények is, így az áfa bevallással kapcsolatos teendők vélhetően még sokáig a mindennapok részei maradnak.
Az adócsomag tervezete eljárási szabályokat is tartalmaz mely rögzíti, hogy:
(i) meddig lehet jóváhagyni az e-áfa tervezeteket;
(ii) hogyan lehet a bevallásokat a későbbiekben önellenőrizni;
(iii) ha több módon is benyújtásra kerül egy bevallás, melyiket veszi figyelembe a NAV; illetve
(iv) mely esetekben mentesül az adózó a belföldi összesítő adatszolgáltatás benyújtása alól.
IV. Kisvállalati adó
Nem szűnik meg automatikusan a KIVA alanyiság, ha az adózó egyesül vagy szétválik
Fontos változás lehet a KIVA rezsim alatt adózó cégeknek, hogy várhatóan módosulnak a KIVA alanyiság megszűnésének esetkörei.
A mostani szabályok szerint, ha egy KIVA alatt adózó társaság átalakul (egyesül, szétválik), akkor a KIVA alanyisága automatikusan megszűnik, sőt, azt 2 évig nem választhatja újra. Ez hátrányos szabály volt azon társaságokra nézve, ahol egy vállalati átstrukturálás vagy reorganizáció miatt szükségessé vált valamilyen társasági átalakulás, mivel ekkor a KIVA alany cég elveszíthette a KIVA-státuszát, és a gyakorlatban a társasági adó szabályai szerint kellett a továbbiakban teljesítenie az adókötelezettségeit (illetve a „váltás” miatt még külön adókötelezettsége is keletkezhetett, az úgynevezett áttérési különbözet formájában). Ennek általában érezhető hatásai voltak az addig KIVA-s cég adóterhei tekintetében (a KIVA-rezsimet választó cégek általában azért adóztak a KIVA rezsim szerint, mert az adózási szempontból előnyösebb volt számukra).
A törvénymódosítás értelmében a társasági átalakulások (egyesülés, szétválás) esetén lehetőség van arra, hogy az addig KIVA-s cég 15 napon belül az adóhatósághoz intézett nyilatkozattal újra válassza a KIVA alanyiságot (amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak). A kedvező szabály csak a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított átalakulások esetén alkalmazható.
V. Közműadó
2024. január 1-től a hírközlési vezetékek tulajdonosainak (lényegében a távközlési vállalkozásoknak) nem kell többé közműadót fizetni.
VI. Adózás rendje
Észrevétel végelszámolás sorá
Kedvező szabály, hogy amennyiben egy végelszámolás során az adóhatóság ellenőrzést indít, úgy lehetőség lesz az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tenni. Eddig erre egyáltalán nem volt lehetőség, amely hátrányosan érintette a végelszámolás alatt álló cég érdekeit.
VII. Adóigazgatási eljárás
Azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a jogutódoknál lefolytatandó, a jogelődök kötelezettségeire is kiterjedő ellenőrzést végez és a jogelődök között a legnagyobb adóteljesítménnyel bíró adózó is érintett, akkor az ellenőrzési határidő 120 nap lesz.
A kezelőszemélyzet nélküli automaták, csomagautomaták helyszíni ellenőrzése az adózó jelenléte nélkül, két hatósági tanú jelenlétében megindítható lesz.
VIII. Nemzetközi együttműködés
Országonkénti jelentések (CbC) személyi körének bővülése
Újabb országokkal bővülne a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere, valamint az országonkénti jelentések (CbC riportok) cseréje: ezek a Feröer-szigetek, Kenya, Libéria, Montserrat, Pápua Új-Guinea, Thaiföld és Ukrajna.
* * *
Amennyiben kérdése merülne fel a fentiekkel összefüggésben, keressen minket a tax@bdo.hu elérhetőségen!