Áprilissal az éves bevalláskészítés utolsó előtti hónapjába léptünk, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok jelentős részének május végéig be kell adnia társasági adóbevallását (amiben ráadásul idén már szerepelnie kell adatoknak a kapcsolt felek közötti tranzakcióról is). S habár a társasági adó „csak” 9%, azonban a hibás bevallás miatti mulasztási bírsággal, valamint az adóhiány utáni adóbírsággal együtt még egy jelentéktelen összeg is messziről láthatóvá válhat. Ugyanúgy lehet rossz érzés a cégvezetésben, ha a sietség eredményeként olyan adókedvezmények maradnak ki, amelyek jelentősebb adómegtakarítást eredményeztek volna a vállalkozás számára. Mint a korábbi években is, csapatunk áll szíves rendelkezésre a kalkulációk / bevallások ellenőrzésében, a potenciálisan elérhető adókedvezmények felismerésében!
Összegyűjtöttük a bevallások elkészítésekor előforduló leggyakoribb hibákat:
- A de minimis kedvezményeknek van felső határa (200 ezer EUR), amit három évet összefogóan kell számítani és ha túllépjük, egy ideig nem vagyunk jogosultak további adókedvezményre (sem). Érdemes megvizsgálni, hogy van-e egyáltalán keret, amelyre tekintettel adókedvezmény vehető igénybe!
- Sokan elfelejtik feloldani a fejlesztési tartalékot, ami négy év után oda vezethet, hogy késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a korábban elhalasztott adó összegét. Ennél már csak az nagyobb hiba, ha a fejlesztési tartalék megképzésekor nem történt meg a szükséges számviteli átsorolás.
- Vannak társasági adókedvezmények, amikre csak KKV-k jogosultak, és vannak olyan kötelezettségek, amelyek alól csak a KKV-k mentesülnek. A KKV minősítés vizsgálata nagy kihívás! Külön érdemes a KKV értékhatárokra annál ránézni, ha már évek óta a „határon” mozog, esetleg alkalmanként átlépi azokat, vagy új tulajdonosi csoportba került.
- A hiányos nyilvántartás vagy dokumentáció a társasági adóbevallás egyik legnagyobb kihívása. Milliók múlhatnak azon, ha nem helyezünk elegendő figyelmet a bevallásban szereplő tételek alátámasztására (pld. adományok / támogatások utáni elszámolások, behajthatatlan követelések).
- A támogatásokat nem csak megszerezni kihívás, de sokszor azok könyvelése is meglepi a vállalkozásokat. Ez kifejezetten akkor érezhető, ha a támogatásokat az adóalany több év alatt felmerülő költségek ellentételezésére kapja, egyszerre, utólag és több évet összevonva. Az összemérés elve alapján ugyanis a költségeknek és az azok fedezetére kapott támogatásoknak ugyanazon adóévben kell felmerülnie.
- Az elhatárolt veszteség mindenkori összegének figyelemmel követése sem mindig a legegyszerűbb adózási teendő. Az adóalapot csökkentő tételként figyelembe vehető összeget ugyanis számos körülmény befolyásolja (pld. keletkezés időpontja, az 50%-os korlát), ráadásul külön rendelkezéseket kell végigböngészni, ha egy nyereséges és egy veszteséges társaság az összeolvadás mellett dönt.
- Ugyanúgy kockázatot futunk, ha már az adózás előtti eredményt pontatlanul állapítják meg. Emellett számos olyan számviteli hiba lehet, amelynek bár nincs adóhatása, mulasztási bírságot azonban kivethet emiatt az adóhatóság (pld. a rövid/hosszú lejáratú kötelezettségek megbontása, átsorolása, tárgyi eszközök nettó értéken történő kimutatása).
A lista a lehetőségek számosságából adódóan nem teljeskörű. A kerekítések miatti pontatlanságokkal, vagy a látványcsapatsport utáni adójóváírások elszámolásával még tovább lenne bővíthető a felsorolás. Ha a leírtakkal kapcsolatban kérdés merülne fel, vagy a tételek komplexitása miatt szükség van a kalkuláció helyességének megerősítésére, vagy csak egy második ellenőrzésére, számíthatnak ránk!
Please fill out the following form to access the download.