Az USA-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmény megszűnésének következményei
Az USA-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmény megszűnésének következményei
Bevezető
Az Egyezmény 2024. január 1-től azonban nem alkalmazható a két ország közti adókötelezettségek megállapítása során. Ennek adott esetben komoly következményei lesznek a magyar adóilletőségű társaságokra és magánszemélyekre nézve, amennyiben az USA-ből részesülnek valamilyen jövedelemben (pl. osztalék, kamat, jogdíj). Ugyan nincs akadálya, hogy a két ország egy teljesen új kettős adós egyezményt írjon alá a jövőben, szembe kell nézni a ténnyel, hogy 2024. januártól egy olyan rendkívüli időszak fog elkövetkezni, amikor nincs hatályos kettős adóztatást elkerülő egyezménye hazánknak az USA-val.
Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy az Egyezmény megszűnése miatt milyen változásokra kell felkészülni.
Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy az Egyezmény megszűnése miatt milyen változásokra kell felkészülni.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények célja
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények bilaterális (kétoldaldó) nemzetközi egyezmények, a szerződő felek az adott országok. Az adóegyezmények célja az aluladóztatás és a túladóztatás elkerülése.
Az adóegyezmények ezt a célt úgy érik el, hogy bizonyos jövedelemtípusok vonatkozásában meghatározzák, hogy amennyiben a jövedelemtípus határon átnyúló ügylet keretében keletkezik, melyik egyezményben részes államot illeti az adóztatás joga. Ezzel az adóegyezmények a gazdasági kapcsolatok kiszámíthatóságát erősítik, mivel egyértelművé teszik mikor melyik szerződő állam jogosult adóztatni a kérdéses jövedelmet.
Az adóegyezmények ezt a célt úgy érik el, hogy bizonyos jövedelemtípusok vonatkozásában meghatározzák, hogy amennyiben a jövedelemtípus határon átnyúló ügylet keretében keletkezik, melyik egyezményben részes államot illeti az adóztatás joga. Ezzel az adóegyezmények a gazdasági kapcsolatok kiszámíthatóságát erősítik, mivel egyértelművé teszik mikor melyik szerződő állam jogosult adóztatni a kérdéses jövedelmet.
USA-magyar adóegyezmény
Amerikai Egyesült Államok és Magyarország a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerülése és az adóztatás kijátszása érdekében kötött nemzetközi egyezményt Magyarország a 49/1979. (XII. 6.) MT rendelettel hirdetett ki.
Az Egyezmény jelentőségét emeli ki, hogy az USA csak kivételesen köt adóegyezményt egy másik országgal, mivel általában nem szívesen mond le az adóztatás jogáról. Jelenleg az USA megközelítőleg 50 bilaterális adóegyezménnyel rendelkezik.
Az Egyezmény úgynevezett régi típusú egyezménynek minősül: jóval kedvezőbb magyar szempontból, mint az USA által később kötött adóegyezmények. Például nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amellyel az USA meg kívánja akadályozni, hogy az adóbevétele csökkenjen, így ki lehetett használni Magyarország kedvezőbb adózási környezetében rejlő lehetőségeket, pl. az alacsony társasági adókulcsot.
Az Egyezmény jelentőségét emeli ki, hogy az USA csak kivételesen köt adóegyezményt egy másik országgal, mivel általában nem szívesen mond le az adóztatás jogáról. Jelenleg az USA megközelítőleg 50 bilaterális adóegyezménnyel rendelkezik.
Az Egyezmény úgynevezett régi típusú egyezménynek minősül: jóval kedvezőbb magyar szempontból, mint az USA által később kötött adóegyezmények. Például nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amellyel az USA meg kívánja akadályozni, hogy az adóbevétele csökkenjen, így ki lehetett használni Magyarország kedvezőbb adózási környezetében rejlő lehetőségeket, pl. az alacsony társasági adókulcsot.
Az Egyezmény megszűnésének hatása
Az Egyezményt az USA 2023. január 8-val egyoldalúan felmondta. Az Egyezmény rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azonban az Egyezmény megszűnése 2024. január 1-től többek között a lenti problémákat, illetve bizonytalanságokat eredményezik.
A jövedelmek adóztatása a jövőben kizárólag az USA és Magyarország belső szabályaitól függ:
Mivel a belső szabályok nincsenek harmonizálva, előfordulhat, hogy az adóalanyok által realizált jövedelem/nyereség mindkét országban adókötelessé válik. Hogy ez így lesz-e, azt csak mindkét ország belső adójogszabályainak alapos vizsgálata alapján dönthető el.
Ez azt jelenti, hogy 2024-től kezdődően valószínűleg nem elég magyar adótanácsadó segítségét igénybe venni annak megállapításához, hogy a tevékenység jellege, körülményei vagy a szerződés alapján fennállhat-e az amerikai adóztatás lehetősége, mivel adóegyezmény hiányában a magyar adótanácsadó valószínűleg még csak megközelítőleges választ sem tud adni a felmerült kérdésre. Mivel az USA-ban az egyes államok szintjén is eltérnek az adójogszabályok (és akkor még nem is beszéltünk a szövetségi szintről), így hozzáértő amerikai szakértő bevonása is szükséges lehet.
Az olyan magyar adótanácsadók szerepe, akik nemzetközi hálózattal, így kiépített USA kapcsolatokkal is rendelkeznek mindenképp felértékelődik.
Az Egyezményben szabályozott fogalommeghatározások szabadon értelmezhetővé válnak:
Előfordulhat, hogy az USA valamely adójogi fogalmat tágabban értelmez majd, mint korábban, ami a korábbihoz képest szélesebb körű adókötelezettséget eredményezhet az USA-ban. Emiatt megint csak fontos szerepe lehet az amerikai adótanácsadó kollégáknak, akik a belső USA joggyakorlatot is ismerik.
Illetőségi szabályok hiányában előfordulhat, hogy mindkét állam jogosult lesz a jövedelem adóztatására:
Általában a belső jogszabályok határozzák meg, hogy egy természetes személy vagy jogi személy hol minősül úgynevezett adórezidensnek, azaz a jövedelmét hol terhelheti adókötelezettség. A kettős adós egyezmények viszont felülírják a belső jogszabályokat: ezek az egyezmények mindig rendezik a szerződő államok viszonylatában, hogy egy magánszemély vagy cég hol lesz adórezidens, mégpedig egy lépcsőzetes rendszer figyelembevételével.
Az Egyezmény jelenleg meghatározza, hogy egy természetes vagy jogi személy mikor minősül amerikai vagy magyar illetőségűnek adó szempontból, azaz melyik szerződő állam adóztathatja a jövedelmét.
Az Egyezmény megszűnésével már csak a magyar, illetve az amerikai belső szabályok fogják rendezni az adóilletőség kérdését, így 2024-től mindkét állam belföldi illetőségűnek fogja tekinteni pl. azt az USA állampolgárt, akinek szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (az USA az állampolgársági alapon, míg Magyarország a szokásos tartózkodási hely figyelembevételével). Emiatt adott esetben mindkét országban felmerülhet az adókötelezettségek teljesítésének kérdése.
Forrásadó az USA-magyar adóegyezmény megszűnése után:
Az idei évben még hatályos Egyezmény kizárólag az osztalék esetében teszi lehetővé úgynevezett forrásadó levonását (a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó). A forrásadó mértéke 5, illetve 15%-ban maximált. A kamat, jogdíjbevételek, vagy szolgáltatási díjak forrásadóztatását az Egyezmény kizárja.
Fontos, hogy a belső magyar szabályok jelenleg egyáltalán nem teszik lehetővé forrásadó kivetését, így Magyarország adóegyezmény hiányában sem vet ki forrásadót külföldi társaságok részére teljesített jövedelmekre (amennyiben a kifizetést magánszemély részére teljesítik, úgy a forrásadóztatás már megengedett). Ez azt jelenti, hogy az amerikai társaságokat az Egyezmény hiánya a forrásadók tekintetében nem fogja hátrányosan érinteni, mivel továbbra sem fog felmerülni magyar forrásadó-fizetési kötelezettségük függetlenül attól, hogy az Egyezmény megszűnik.
Ezzel szemben a magyar társaságoknak fel kell készülniük a forrásadó-fizetési kötelezettségek teljesítésére az USA-ban: az Egyesült Államok ugyanis 30% forrásadót von le az olyan kifizetésekből (kamat, osztalék, jogdíj, szolgáltatási díj), amelyek nem egyezményes országba irányulnak (2023. januártól Magyarország is ebbe a kategóriába esik).
Ingatlannal rendelkező társaságok adózása az USA-magyar adóegyezmény felmondása után:
A jövedelmek adóztatása a jövőben kizárólag az USA és Magyarország belső szabályaitól függ:
Mivel a belső szabályok nincsenek harmonizálva, előfordulhat, hogy az adóalanyok által realizált jövedelem/nyereség mindkét országban adókötelessé válik. Hogy ez így lesz-e, azt csak mindkét ország belső adójogszabályainak alapos vizsgálata alapján dönthető el.
Ez azt jelenti, hogy 2024-től kezdődően valószínűleg nem elég magyar adótanácsadó segítségét igénybe venni annak megállapításához, hogy a tevékenység jellege, körülményei vagy a szerződés alapján fennállhat-e az amerikai adóztatás lehetősége, mivel adóegyezmény hiányában a magyar adótanácsadó valószínűleg még csak megközelítőleges választ sem tud adni a felmerült kérdésre. Mivel az USA-ban az egyes államok szintjén is eltérnek az adójogszabályok (és akkor még nem is beszéltünk a szövetségi szintről), így hozzáértő amerikai szakértő bevonása is szükséges lehet.
Az olyan magyar adótanácsadók szerepe, akik nemzetközi hálózattal, így kiépített USA kapcsolatokkal is rendelkeznek mindenképp felértékelődik.
Az Egyezményben szabályozott fogalommeghatározások szabadon értelmezhetővé válnak:
Előfordulhat, hogy az USA valamely adójogi fogalmat tágabban értelmez majd, mint korábban, ami a korábbihoz képest szélesebb körű adókötelezettséget eredményezhet az USA-ban. Emiatt megint csak fontos szerepe lehet az amerikai adótanácsadó kollégáknak, akik a belső USA joggyakorlatot is ismerik.
Illetőségi szabályok hiányában előfordulhat, hogy mindkét állam jogosult lesz a jövedelem adóztatására:
Általában a belső jogszabályok határozzák meg, hogy egy természetes személy vagy jogi személy hol minősül úgynevezett adórezidensnek, azaz a jövedelmét hol terhelheti adókötelezettség. A kettős adós egyezmények viszont felülírják a belső jogszabályokat: ezek az egyezmények mindig rendezik a szerződő államok viszonylatában, hogy egy magánszemély vagy cég hol lesz adórezidens, mégpedig egy lépcsőzetes rendszer figyelembevételével.
Az Egyezmény jelenleg meghatározza, hogy egy természetes vagy jogi személy mikor minősül amerikai vagy magyar illetőségűnek adó szempontból, azaz melyik szerződő állam adóztathatja a jövedelmét.
Az Egyezmény megszűnésével már csak a magyar, illetve az amerikai belső szabályok fogják rendezni az adóilletőség kérdését, így 2024-től mindkét állam belföldi illetőségűnek fogja tekinteni pl. azt az USA állampolgárt, akinek szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (az USA az állampolgársági alapon, míg Magyarország a szokásos tartózkodási hely figyelembevételével). Emiatt adott esetben mindkét országban felmerülhet az adókötelezettségek teljesítésének kérdése.
Forrásadó az USA-magyar adóegyezmény megszűnése után:
Az idei évben még hatályos Egyezmény kizárólag az osztalék esetében teszi lehetővé úgynevezett forrásadó levonását (a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó). A forrásadó mértéke 5, illetve 15%-ban maximált. A kamat, jogdíjbevételek, vagy szolgáltatási díjak forrásadóztatását az Egyezmény kizárja.
Fontos, hogy a belső magyar szabályok jelenleg egyáltalán nem teszik lehetővé forrásadó kivetését, így Magyarország adóegyezmény hiányában sem vet ki forrásadót külföldi társaságok részére teljesített jövedelmekre (amennyiben a kifizetést magánszemély részére teljesítik, úgy a forrásadóztatás már megengedett). Ez azt jelenti, hogy az amerikai társaságokat az Egyezmény hiánya a forrásadók tekintetében nem fogja hátrányosan érinteni, mivel továbbra sem fog felmerülni magyar forrásadó-fizetési kötelezettségük függetlenül attól, hogy az Egyezmény megszűnik.
Ezzel szemben a magyar társaságoknak fel kell készülniük a forrásadó-fizetési kötelezettségek teljesítésére az USA-ban: az Egyesült Államok ugyanis 30% forrásadót von le az olyan kifizetésekből (kamat, osztalék, jogdíj, szolgáltatási díj), amelyek nem egyezményes országba irányulnak (2023. januártól Magyarország is ebbe a kategóriába esik).
Ingatlannal rendelkező társaságok adózása az USA-magyar adóegyezmény felmondása után:
Az adóegyezmények egyik kulcspontja, hogy tartalmaz-e rendelkezést az úgynevezett ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítéséből származó nyereség adóztatására.
Az Egyezmény kedvezőnek minősül ilyen szempontból: nem teszi lehetővé az adóztatást, ha egy amerikai társaság az ingatlannal rendelkező magyar leányvállalatában fennálló részesedését értékesíti: az ilyen bevétel nem esik a magyar nyereségadó (társasági adó) hatálya alá. Mindez fordított irányban is igaz.
Az Egyezmény megszűnésével a fenti előny megváltozhat, így amennyiben egy amerikai társaság jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével rendelkezik, és az anyavállalat el akarja adni a magyar céget, úgy az amerikai anyavállalat az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá eshet, amely 9%-os magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelenthet a realizált nyereségre (az esetleges illetékfizetési kötelezettség mellett).
Transzferár-megállapítási mutatószámok felülvizsgálatának szükségessége:
Az Egyezmény megszűnésével növekedhetnek az érintett adózók fizetési kötelezettségei, mely akár a piaci árakra is hatással lehet.
2024. évtől kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá az USA-magyar viszonylatban megvalósított finanszírozási ügyletekre, amelyek során az USA cég által fizetett kamatot forrásadó kötelezettség terhelheti. A kifizetés jogcímének, a kamat tényleges kifizetésének, a forrásadó felmerülésének, beszámíthatóságának és elszámolhatóságának kérdéseire és azok transzferár hatásaira is figyelemmel kell lenni a következő években.
183 napot nem meghaladó kiküldetés esetén mindkét állam jogosult lehet a jövedelem adóztatására:
Az Egyezmény mentességet biztosít az Egyesült Államokbeli személyi jövedelemadó fizetés alól, amennyiben az USA-ban tartózkodás nem haladja meg a 183 napot egy adóéven belül.
Az Egyezmény rendelkezéseinek megszűnésével a mentesség nem lesz alkalmazható, így az USA-ban tevékenységet kifejtő magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek magyar Szja törvény szerint összevont adóalapba tartozó jövedelme az USA-ban is adóköteles lehet, az USA belföldi szabályainak megfelelően.
Amerikai magánszemélyek magyar forrásból származó jövedelme adóztatható lesz Magyarországon:
Az Egyezmény megszűnésével azon amerikai magánszemélyek jövedelme is adóztathatóvá válik, akik az Szja törvény alapján nem minősülnek belföldi illetőségűnek, de Magyarországról jövedelmük származik. Az ilyen amerikai magánszemélyek valamennyi Magyarországról származó jövedelme adóköteles lesz a magyar szabályok szerint.
Amennyiben két ország viszonylatában nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor csak és kizárólag az országok belső jogszabályai határozzák meg, hogy bizonyos jövedelmekre mekkora adót vetnek ki, továbbá a külföldön megfizetett adót figyelembe veszik-e az adókötelezettség megállapítása során, és ha igen mekkora mértékben.
A magyar jogszabályok most is kezelik valamilyen szinten – bár az Egyezményhez képest jelentősen szűkebb mértékben – a kettős adóztatási helyzetet. A 2023. október 18-án társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomagban is szerepelnek olyan rendelkezések, melyek célja a fentiekben részletezett bizonytalanságok rendezése, ezeket lent röviden összefoglaltuk.
Tőzsdei befektetések:
Az őszi adócsomag alapján a magyar jogalkotó kiterjesztené az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmát: az magában foglalná az OECD államok – az USA is ide tartozik – piacain megkötött tőzsdei ügyleteket akkor is, ha nincs adóegyezmény (lényegében ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülne az olyan befektetési szolgáltató közreműködésével megvalósított tőzsdei ügylet, aki OECD állam pénzpiacán tevékenykedik).
Ezzel a módosítással a magyar magánszemély befektetők továbbra is alkalmazhatnák az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó kedvező magyar adószabályokat az Egyezmény megszűnése utáni időre is (adott időszaki veszteségek szembeállítása ugyanazon időszak nyereségével).
Kamatok, árfolyamnyereség:
Az adócsomag javaslata szerint adóegyezmény hiányában is kamatjövedelemnek, illetve értékpapírból származó jövedelemnek (árfolyamnyereség) minősülne az olyan kamat, vagy olyan értékpapír elidegenítéséből származó nyereség, amit olyan személy fizet ki a magyar adóilletőségű magánszemély részére, aki OECD tagállamban rendelkezik székhellyel. Az Egyezmény megszűnése következtében ugyanis az efféle kifizetések már nem minősülhetnének kamatjövedelemnek, árfolyamnyereségnek, helyette a hátrányos egyéb jövedelem kategóriába esnének.
Az Egyezmény kedvezőnek minősül ilyen szempontból: nem teszi lehetővé az adóztatást, ha egy amerikai társaság az ingatlannal rendelkező magyar leányvállalatában fennálló részesedését értékesíti: az ilyen bevétel nem esik a magyar nyereségadó (társasági adó) hatálya alá. Mindez fordított irányban is igaz.
Az Egyezmény megszűnésével a fenti előny megváltozhat, így amennyiben egy amerikai társaság jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével rendelkezik, és az anyavállalat el akarja adni a magyar céget, úgy az amerikai anyavállalat az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá eshet, amely 9%-os magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelenthet a realizált nyereségre (az esetleges illetékfizetési kötelezettség mellett).
Transzferár-megállapítási mutatószámok felülvizsgálatának szükségessége:
Az Egyezmény megszűnésével növekedhetnek az érintett adózók fizetési kötelezettségei, mely akár a piaci árakra is hatással lehet.
2024. évtől kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá az USA-magyar viszonylatban megvalósított finanszírozási ügyletekre, amelyek során az USA cég által fizetett kamatot forrásadó kötelezettség terhelheti. A kifizetés jogcímének, a kamat tényleges kifizetésének, a forrásadó felmerülésének, beszámíthatóságának és elszámolhatóságának kérdéseire és azok transzferár hatásaira is figyelemmel kell lenni a következő években.
183 napot nem meghaladó kiküldetés esetén mindkét állam jogosult lehet a jövedelem adóztatására:
Az Egyezmény mentességet biztosít az Egyesült Államokbeli személyi jövedelemadó fizetés alól, amennyiben az USA-ban tartózkodás nem haladja meg a 183 napot egy adóéven belül.
Az Egyezmény rendelkezéseinek megszűnésével a mentesség nem lesz alkalmazható, így az USA-ban tevékenységet kifejtő magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek magyar Szja törvény szerint összevont adóalapba tartozó jövedelme az USA-ban is adóköteles lehet, az USA belföldi szabályainak megfelelően.
Amerikai magánszemélyek magyar forrásból származó jövedelme adóztatható lesz Magyarországon:
Az Egyezmény megszűnésével azon amerikai magánszemélyek jövedelme is adóztathatóvá válik, akik az Szja törvény alapján nem minősülnek belföldi illetőségűnek, de Magyarországról jövedelmük származik. Az ilyen amerikai magánszemélyek valamennyi Magyarországról származó jövedelme adóköteles lesz a magyar szabályok szerint.
A 2023. évi őszi adócsomag USA-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnésével kapcsolatos egyes módosítási javaslatai
Amennyiben két ország viszonylatában nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor csak és kizárólag az országok belső jogszabályai határozzák meg, hogy bizonyos jövedelmekre mekkora adót vetnek ki, továbbá a külföldön megfizetett adót figyelembe veszik-e az adókötelezettség megállapítása során, és ha igen mekkora mértékben.
A magyar jogszabályok most is kezelik valamilyen szinten – bár az Egyezményhez képest jelentősen szűkebb mértékben – a kettős adóztatási helyzetet. A 2023. október 18-án társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomagban is szerepelnek olyan rendelkezések, melyek célja a fentiekben részletezett bizonytalanságok rendezése, ezeket lent röviden összefoglaltuk.
Tőzsdei befektetések:
Az őszi adócsomag alapján a magyar jogalkotó kiterjesztené az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmát: az magában foglalná az OECD államok – az USA is ide tartozik – piacain megkötött tőzsdei ügyleteket akkor is, ha nincs adóegyezmény (lényegében ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülne az olyan befektetési szolgáltató közreműködésével megvalósított tőzsdei ügylet, aki OECD állam pénzpiacán tevékenykedik).
Ezzel a módosítással a magyar magánszemély befektetők továbbra is alkalmazhatnák az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó kedvező magyar adószabályokat az Egyezmény megszűnése utáni időre is (adott időszaki veszteségek szembeállítása ugyanazon időszak nyereségével).
Kamatok, árfolyamnyereség:
Az adócsomag javaslata szerint adóegyezmény hiányában is kamatjövedelemnek, illetve értékpapírból származó jövedelemnek (árfolyamnyereség) minősülne az olyan kamat, vagy olyan értékpapír elidegenítéséből származó nyereség, amit olyan személy fizet ki a magyar adóilletőségű magánszemély részére, aki OECD tagállamban rendelkezik székhellyel. Az Egyezmény megszűnése következtében ugyanis az efféle kifizetések már nem minősülhetnének kamatjövedelemnek, árfolyamnyereségnek, helyette a hátrányos egyéb jövedelem kategóriába esnének.
***
Az amerikai adórendszer sajátos szabályaira tekintettel az érintetteknek minél hamarabb, és mindenképpen olyan magyar adójogásszal, adószakértővel célszerű felvennie a kapcsolatot, aki szoros együttműködésben áll amerikai adótanácsadóval.
Az Egyezmény megszüntetésével kapcsolatos bármilyen adózási, jogi kérdése esetén, keressen minket a tax@bdo.hu elérhetőségen!
Az Egyezmény megszüntetésével kapcsolatos bármilyen adózási, jogi kérdése esetén, keressen minket a tax@bdo.hu elérhetőségen!