Vámháború küszöbén – Mit jelent Donald Trump új vámrendelete a globális gazdaságra?

A vámrendelet hátterében álló gazdasági indokok

Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege évek óta masszív hiányt mutat: 2024-ben ez a hiány elérte a 918 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy az USA jelentősen többet importál, mint amennyit exportál. A deficit mértéke az import javára közel 25%, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

Emellett Trump szerint az amerikai termékeket számos ország – például Kína, Vietnám vagy az EU – magas vámokkal sújtja, miközben az USA nem alkalmaz hasonló intézkedéseket. Például Vietnámban akár 90%, Kínában 67%, az EU-ban akár 39%-os vám is terheli az amerikai árukat. Ez az amerikai elnök meglátása szerint nem igazságos, és ideje „felszabadítani” az amerikai gazdaságot ezen terhek alól.

A harmadik fontos ok az USA költségvetési hiánya: a kormányzati deficit meghaladja a GDP 6%-át, a Covid alatt ez 14,7% is volt. A vámbevételek e tekintetben egyfajta „külső” adóbevételt jelentenek, ami belpolitikai szempontból is „könnyebb út”, mint a belföldi adóemelés.

Hogyan működik a vámrendelet?

Donald Trump az új vámok bevezetését egy viszonylag egyszerű, ám vitákat kiváltó képletre alapozza: az egyes országok kereskedelmi többletét osztotta el az amerikai exporttal, majd azt osztották el kettővel, így meghatározva a viszontvámok szintjét. Ennek következtében mintegy 150 ország esetében egységesen 10%-os vámot vezetnek be – függetlenül attól, hogy az adott ország ténylegesen milyen mértékben profitál az amerikai kereskedelemből.

A legfőbb aggály nem magával a számítási módszerrel, hanem annak alkalmazási módjával kapcsolatban merül fel: az Egyesült Államok nem kétoldalú tárgyalások útján, hanem egyoldalú rendeletekkel lép fel, gyakran nemzetbiztonsági felhatalmazásokra hivatkozva. Ez a megközelítés nemcsak gazdasági feszültségeket gerjeszthet, hanem diplomáciai szempontból is komoly nézeteltérésekhez vezethet.

A vámrendelet kockázatai

Az első és legkomolyabb kockázat egy globális vámháború kirobbanása. Az érintett országok – köztük az EU – máris válaszlépések bevezetésén gondolkodnak, ami oda-vissza történő vámemelésekhez vezethet. Az ilyen lépések:

• fékezik a globális kereskedelmet – akár recesszióba sodorva egyes országokat,
• drágítják a termékeket – az amerikai fogyasztók fogják megfizetni az extra költségeket,
• átalakítják az ellátási láncokat – növekvő logisztikai és adminisztratív költségek mellett,
• bizonytalanságot okoznak a piacokon – ami a tőzsdéket is megrázhatja.

A mindennapok szintjén ez azt jelenti, hogy egyes termékek jelentősen drágulhatnak, vagy akár el is tűnhetnek az amerikai boltok polcairól.

Milyen megoldások vannak? – Vállalati válaszok és alkalmazkodási lehetőségek

A jó hír, hogy a vállalkozások számára több lehetőség is nyílik az alkalmazkodásra. Az amerikai tanácsadók már most dolgoznak a megoldásokon, melyek az alábbi területekre koncentrálnak:

• ellátási láncok újratervezése – a termelés áthelyezése olyan országokba, ahol alacsonyabb a vám,
• tarifális átsorolások – a termékek kategorizálásának módosítása a vámtételek optimalizálása érdekében,
• szabadkereskedelmi zónák kihasználása – vámmentes beszállítás előnyben részesítése,
• árazási stratégiák módosítása – elszámolóárak átszabása, vámalap csökkentése.

A Donald Trump által április másodikán bejelentett intézkedések jelentős visszhangot váltottak ki, hiszen közvetlen hatással lehetnek a globális kereskedelmi viszonyokra, és újraértelmezhetik az országok közötti gazdasági együttműködés kereteit. A vállalatok és gazdasági szereplők világszerte kénytelenek újratervezni stratégiáikat, hogy lépést tudjanak tartani a változó szabályozási környezettel és minimalizálják az esetleges piaci kockázatokat.

Megjelent: Vámháború küszöbén – mit jelent Donald Trump új vámrendelete a globális gazdaságra?