Már egészen gyerek korom óta mindig igyekeztem úgy élni, hogy a legkisebb kárt okozzak a közvetlen környezetemben, ebben nagyban segített, hogy olyan faluban éltem, ahol adtak erre az emberek, és a tanárok is mindig igyekeztek ebbe az irányba terelni a lurkókat. Akkor még ismeretlen fogalom volt a számomra a fenntarthatóság, minden amit tettem természetes volt, magától értetődő, és logikus.
A városba költözés követően sem változott a hozzáállásom, viszont szembesülnöm kellett azzal, hogy az emberek többségét nem érdekli még a mikro környezetük sem. Ezért többször is felemeltem a hangom a lakókörnyezetemben, de 1-2 lakó kivételével nem sok nyitott fülre találtam. Ezért inkább csak azzal foglalkoztam, hogy én továbbra is az elveim szerint minél kevesebb kárt tegyek.
Egyetem alatt tanultam klimatológiát, és bár még sem abba az irányba folytattam a tanulmányaim, és már több mint 20 éve volt, azért az ehhez fűződő tudományos (néha bulvár) híreket mindig átnézem, ha szembe jönnek velem, de itt sohasem árt a kritikus gondolkodás sem, és megfelelő szűrőn átengedni az információt.